„Tegyünk valami olyant minden nap, amitől félünk”
Eleanor Roosvelt
Mitől van ez a belsőnket mardosó félelem, amikor új helyzet elé nézünk?
Félünk a szüléstől, az új munkahelytől, a nyilvános beszédtől, az előadás megtartásától, az édesanyánk elvesztésétől, a haláltól…Félünk új helyzetbe kerülni. Olyannyira félünk, hogy igyekszünk elkerülni azt a helyzetet. Vannak elkerülhetetlen helyzetek, amelyek előbb-utóbb bekövetkeznek. A Betegség, a szerettünk elvesztése, a halál ilyen. Nem vállalunk gyereket, kerüljük, hogy megszólaljuk értekezleten, nem vágunk új munkába, mert mi lesz, ha kudarcot vallunk. Tényleg mi lesz, ha kudarcot vallunk?
Csoda, nem merünk lépni, új munkában kipróbálni magunkat?
Gondoljuk csak végig!
Kell hozzá egy kis képzelet, de megéri a kockázatot. Először is határoljuk le milyen típusú félelemmel foglalkozunk. Nem vesszük számba a fóbiákat (magastól, állatoktól, kosztól stb.), a tőlünk független, külső hatásokra bekövetkező állapotokat.
Most csak a belülről fakadó félelemmel foglalkozunk, amikor mi generáljuk a saját félelmeinket.Előadást kell tartanom, több embernek kell bemutatnom egy tanfolyamot, sőt kedvet kell csinálnom hozzá. Mi történik ha nem sikerül? NEM jönnek el a tanfolyamra. Ez rossz? Igen. Kevesebb bevételem lesz. De nem omlik össze a világ! Legközelebb jobban csinálom.
Hogyan tudom jobban csinálni? FELKÉSZÜLÖK A HELYZETRE.
Végiggondolom előre mit szeretnék mondani. Hogyan fogom mondani? Milyen érveket, szemléltető eszközöket használok, hogy érdekes legyen. Esetleg elpróbálom, hiszen csak 5 percem van, nem lehet mellébeszélni, mert elfogy az idő.
Már tudom milyen ez a helyzet, hiszen egyszer már próbáltam.  Nem sikerült, de tudom hogyan lehetne jobban csinálni.
Ha nem tudom, beiratkozom én is egy tanfolyamra, vagy utánanézek a neten. És láss csodát a második előadásom már jobban sikerül!
Miért félünk az új helyzetektől?

Nem tudjuk, hogy mire vállalkozunk, az ismeretlentől mindig félünk. A szülés is csak addig félelmetes, amíg nem tudjuk pengepontosan mi történik a szülőszobában. Ha már tudjuk mire számíthatunk, a végeredményre, a gyermekünkre koncentrálunk! Egy anyának mindig megéri a fájdalom, hisz mindent elfelejt, amikor a kezében tartja a gyermekét!

Nézzünk egy másik szituációt! Ismered a béka és a forró víz esetét?

Kiugrasz, vagy megfősz?

Kiugrasz, vagy megfősz?

Állítólag kipróbálták a következő kísérletet. Forrásban lévő vízbe békát pottyantottak. Úgy kiugrott belőle, hogy máig se érték utol!
Ugyanez a béka, ha langyos vízbe kerül  és lassan melegítjük alatta a vizet, elüldögél benne. Lassan forr a víz, de még mindig benne csücsül. Előbb-utóbb megfő.
Nos, a kicsit rossz helyzetet megszokjuk. Panaszkodunk, nyavalygunk, de kapjuk rendszeresen a fizetésünket. Igaz, hogy nem jelent kihívást a munka, megalázó a légkör, alig várjuk a munkaidő végét, de megvagyunk.
Mikor mászol ki belőle? Megvárod, amíg felforr a víz?

Minden nap fogj bele egy új dologba. Tanulj, ne félj tőle. Kezdd kicsiben, képes vagy rá! Ha sikerül nagyon büszke leszel magadra, legközelebb bátrabban belelépsz az új helyzetbe.

Ha megtapasztalod mire vagy képes, mennyi mindent tudsz, megnő az önbizalmad. Ismerd meg magad! Segítek neked, hogy elindulj.
Digitális Életpálya Térkép

DÉT – Digitális Életpálya Térkép – módszer

Hozzászólások