Ebben a cikkben megmutatom neked azt az 5 legfontosabb készséget, amelyet megtanultam és bizony a komfortzónámat is átléptem közben.
Lassan 10 éve, hogy elhagytam az alkalmazotti létet és ennek a közelgő mérföldkőnek okán állok meg és nézek vissza erre az időszakra.
Amikor jóval 50 felett úgy döntöttem, hogy pályát váltok, egy cél lebegett a szemem előtt. Olyan munkát találni, ami lelkesít és kihívást hoz.
Úgy sejtettem, hogy alkalmazottként nem fognak kapkodni utánam, bár ezalatt a tíz év alatt két próbálkozást is tettem, hogy alkalmazottként dolgozzam. Az egyik 3 hónapig, a másik kettőig tartott.
Kezdettől arra készültem hát, hogy megteremtsem a saját munkám, azaz vállalkozásban gondolkodtam. S ha nem is rögtön, de alig 2 év múlva el is indultam vállalkozóként.
Kezdettől tudtam, hogy nem elég a szakmai tudás ahhoz, hogy vállalkozóként meg tudjak élni. Vállalkozni egy újabb szakma, amit próba-szerencse alapon el is kezdtem próbálgatni. Azazhogy valami tudást szereztem, hisz a SEED Alapítványnál elvégeztem egy válallkozói képzést, amely megadta az alapokat. Később sem álltam le a tanulással, most is folyamatosan tanulok marketinget, kampányépítést, automatizálást stb.
Most azokat a készségeket fogom sorra venni, amelyet meg kellett fejlődnöm, hogy a mindsetem, az alkalmazotti gondolkodásmódomat átállítsam vállalkozóivá.
1. Felelősségvállalás – vállalkozóként elengedhetetlen
Korábban olyan munkakultúrában dolgoztam, ahol hierarchikus rendszerben lehetett csak előrelépni a feladattal. Bár középvezető voltam, önállóan semmit sem kezdeményezhettem, csak a főnökeim tudtával és beleegyezésével. Éppen ezért nem is éreztem azt a felelősséget, amit vállalkozóként megtapasztalhattam.
Azt és azzal csinálom, amit jónak látok, illetve akikkel szívesen dolgozom, akkor, amikor magamnak beütemezem. A felelősség aztán a végtelen szabadság megélésévé párosult. A vállalkozóváválás előnyeiről még itt olvashatsz!
Bár nem a főnököm és a munkaidőm határolta be az időmet, hanem én, azért be kellett látnom, hogy a felettesem jelenleg az ügyfelem. Amikor az ügyfelem ráér, akkor kell nekem is rendelkezésre állnom, akár konzultációt, akár workshopokat szervezek. Az ő elégedettsége határozza meg azt is, mennyire sikeres leszek a vállalkozásomban.
Nem mondom, hogy ez alatt a pár év alatt mindent jól csináltam, de átláttam, hogy hol hibáztam és igyekeztem tanulni belőle.
Korábban olyan munkakultúrában dolgoztam, ahol nem volt szabad hibázni. A hibázás egyfajta szégyen megélésével járt számomra anno, amelyet ezalatt a 10 év alatt sikerült levetkőznöm és elmozdulnom a „nincs hibázás, csak tanulás” irányába.
2. Megmutatni magam, a tudásom – komfortzónatágítás
Az egyik legfontosabb vállalkozói készség, hisz szolgáltatóként, tanácsadóként énmárkát építesz.
Ha nem mutatod meg magad, nem tudnak hozzád kapcsolódni az emberek! Érvényes ez a gondolataidra, az érzelmeidre, az életedre, az arcodra.
Azt gondolom számomra nem volt ez nehéz, hisz korábbi tapasztalataim segítettek ebben. Tanár voltam és lélekben ma is az vagyok, emberek elé kellett kiállnom. Csupán azt kellett elfogadnom, hogy nem vagyok olyan, mint amit elképzeltem, hogy lennem kell. Ami segített, hogy kértem és kaptam visszajelzést. Amit én óóóóriási problémának gondoltam, az más szemében nagyon szimpatikus dolog volt. Még a bakik és nyelvbotlások is engem szolgáltak a videókban, amit persze korábban nem gondoltam volna!
3. Proaktivitás
Mivel korábban középvezető voltam, ez a képességem már megvolt, csak tovább kellett fejlesztettem. Proaktivitás nélkül aztán várhatja az ember, hogy megtalálják és legyenek ügyfelei! Mindent nekem kellett kitalálnom és megvalósítani is kezdetben én csináltam.
Később már kiszerveztem azokat a dolgokat, amihez nem értek (könyvelés, honlap elkészítése, üzemeltetése stb.). Belátom, hogy ebben a minőségben nem biztos, hogy én valaha meg tudom csinálni, inkább megkeresem a rávalót-
Megtanultam, hogy a „KÉSZ JOBB, MINT A TÖKÉLETES.”
Kezdetben hetekig pofozgattam az ötleteimet. Ma már félkésszel is kiállok és tesztelem, mennyire kell ez a célcsoportomnak és alakítom, akár törlöm is ha úgy látom, nincs rá szükség!
Megtanultam, hogy el kell indulni, folyamatában születnek az ötletek és a szolgáltatások!
A próbálás, kipróbálás a legjobb ige, a vállalkozás szótárában.
Elindulás közben sokszor fordul elő, hogy változnak a körülmények és rugalmasnak kell lenni. Korábban kontrollmániás voltam, még az időjárást is belekalkuláltam a tervezett programokba. Ma már menet közben alakul a program, sokszor egy posztot olvasok, az ad ötletet, hogy az igények szerinti szolgáltatást tervezzem.
Ezen időszak alatt megtanultam, hogy a tervtől eltérni lehet, sőt kötelező.
4. Tervezés, tudatosság, prioritások jó meghatározása
Ezt a három képességet fokozatosan szereztem meg. Sőt a legutóbbira most is oda kell figyelnem, hogy alkalmazzam. Sokszor elfelejtem, hogy megtérüljön a befektetett energiám, mert a segítőkészségem és az, hogy szeretem a munkám, elfeledteti velem, hogy a prioritás számomra a pénzügyi egyensúly megteremtése.
Ma már legalább egy évre látok előre, de ebben is fejlődni szeretnék.
Amikor vállalkozáson gondolkodó ügyfeleimmel beszélek, leginkább azt említik, hogy a rendszeres fizetés, ami visszatartja őket a vállalkozóvá válástól.
Pedig a bevétel tervezhető és tapasztalatokkal kiderül, hogy a vállalkozás célközönsége mikor vásárol. A nyár holtszezon vagy akár éppen főszezon is lehet. Éves bevételben kell gondolkodni, nem havi bevételben.
5. Kudarctűrő képesség
Hát….nem minden sikerül a tervek szerint. Fontos, hogy ma már hosszú távon tudom értékelni a kampányaimat. A bizalomépítés folyamatában ismernek meg közelebbről és a kötődés az, ami a későbbiekben segítőkapcsolattá alakul.
Igyekszem magamban alakítani a kudarc érzését, ma már inkább frusztrált, elégedetlen vagyok, ha nem sikerül úgy a vállalkozásomban, ahogyan elterveztem és később amikor már le tudom vonni a tanulságokat, helyreáll a lelki békém.
A komfortzóna átlépése tehát jó néhány korábban hátránynak tartott vállalkozói elképzelést felülírt bennem.