„Gondolkodom, tehát vagyok! „ (René Descartes) Leginkább akkor döbbenhetsz ennek az idézetnek az igazára, ha a saját gondolkodásod korlátaira gondolsz!

„Fogalmam sincs milyen munka passzolna hozzám, mit tanuljak, mit dolgozzak, merre induljak!”

Az egyik álláskereső csoportban egy tanácstalan munkakereső posztjára akadtam és meglepődtem, hogy karriercoach gyakorlatomat visszaigazolja az élet!
Konkrétan a huszonéves kismamától a 40évesen karrierre vágyóig valamennyi korosztályból hasonló posztok születtek hozzászólásként!
Nézzük, hol van az elakadás és hol lelhető meg a megoldás!

1. Eddig nem a magad útját jártad, hanem azt, amit elképzeltek neked!

Szülők, divattrendek, barátok, mind-mind befolyásolhatták, hogy a szerzett több diploma, képesítés ellenére sem tudod, mi az, a munka, amit szeretnél.

2. Mi az a tevékenység, amelyet örömmel végzel!

Ha a nők átlagához tartozol, akkor a „Úgy csinálok, hogy mindenkinek jó legyen!” szülőktől kapott hajtóerő működik még mindig benned.
Aki ezt kapta örökség mellett/helyett, az bizony az utolsó a sorban a saját igényeit tekintve. Előbb másoknak örömet okoz, szolgál, jót tesz, dolgozik, aztán önmagára már nincs idő! Mire odaérsz lehet fogalmad sincs mire is vágysz igazán!

3. Nem szoktál hozzá, hogy ismeretlen úton elindulj!

Idáig kijelölték a tanulmányaid az utat, ott nem voltak kétségeid, merre haladsz. A cél az volt, hogy képesítést szerezz. Aki papírgyűjtögető, annyira élvezi a tanulást, hogy ismét csak eltereli a figyelmét arról, hogy fogalma sincs, merre vegye az irányt!
Mi lenne, ha kipróbálnál utakat? Na az félelemmel tölt el. Keress kockázatmentes próbalehetőségeket, hogy rátalálj, mi az, ami passzol hozzád.

4. Nem mersz elköteleződni!

A mi van akkor, ha… gondolat csapdájában vergődsz! Agyalsz ezerrel, már van A, B, C, D terved, most dolgozol az ötödiken, agyban!
Na ez a baj, hogy agyalást nem váltod tettre. Ha sosem indulsz el, honnan tudod, melyik terv válik be?

5. Nincs önbizalmad

Van egy mentséged, amit minden egyes esetben hajtogatsz, amikor nincs kedved, vagy ambíciód belefogni egy régóta dédelgetett álmod megvalósításába.
NINCS ÖNBIZALMAM és ezzel meg is vagy. Nem kell kilépni a konfortzónádból, nem kell kilépni a biztonságos, kényelmes „rossz”-ból, hisz minek? Nincs önbizalmad hozzá, tehát úgy sem sikerül.

Az önbizalom rejtélyes jószág, mert több oka lehet, hogy ezt érzed.
Az önbizalomhiány leküzdéséről és az önbizalomgyilkos gondolatokról írtam, olvasd el!
Ha itt akadsz el, először a gyökérokot kell kiderítened, mert innen tudsz továbblépni.

6. Nincs elég információd a karriertervezésről

Amikor egy szakmáról, hivatásról nem tudunk eleget, akkor gyakran hessegetjük el a cselekvést azzal, hogy „nem tudom”, „fogalmam sincs jó lenne-e ez nekem”.
Onnan tudod felismerni, hogy ez a Te elakadásod oka, hogy a szóba jöhető lehetőségeket észre sem veszed, ha észreveszed, pedig túllépsz rajtuk a helyett, hogy részletesen körbejárnád és kiegészítenéd a hiányzó infókat és ezután döntenél.

7. Attól félsz, hogy nem tudsz megélni az új munkádb

Na ez az a gondolat, amely aztán leginkább legátolja, hogy komolyan elgondolkodj egy potenciális lehetőségről! Bele sem mersz gondolni, hogy ez a munka miért  megfelelő, amikor úgysem fogsz megélni belőle. Az egzisztenciális bizonytalanság a legnagyobb gondolkodási gátak egyike!

Érdemes végiggondolni, mi a szerepe a pénznek a Te életedben? Egyfelől meg kell élni egy bizonyos életszínvonalon (családot eltartani, megadni magunknak azt, amit elképzelünk stb.). De mikor elég az elég? Másfelől viszont pedig azt érdemes végiggondolni, milyen értéket képvisel számodra az, hogy abból a munkából élhess, ami számodra örömet okoz, hogy azt tehesd, amihez értesz és megbecsülést kaphass a munkádért!

Ha nem az értékrended szerint élsz, könnyen lecsökken az önbecsülésed!

Melyik pontban ismertél magadra? Itt megírhatod nekem, kíváncsi vagyok rá!

Hozzászólások