Történt már veled, hogy úgy érezted hogy nem kell elmenned egy találkozóra, aztán nem hallgattál a megérzésedre és elmentél? Utólag kiderült, hogy ha hallgattál volna a megérzéseidre, nem érezted volna rosszul magad, nem lettél volna mérges, mert potyára mentél, elmaradt.

Velem előfordult olyan is, hogy előre éreztem azt is, hogy kivel nem kellene dolgoznom. Mégis elkezdtem a folyamatot. Aztán bebizonyosodott, jobb lett volna, ha már a kezdeteknél inkább máshoz irányítom. Ha a megérzéseimre hallgatok, megelőzhettem volna a kellemetlenségeket, az eredménytelenség érzését.
Nem kell nekem megváltanom a világot, mindenkinek segíteni.

Hogyan tudunk hallgatni a belső hangunkra? Sárvári György Intuitív út című könyvének megjelenését követő beszélgetésen jártam.

Amikor nagy döntés előtt állunk, az agyunkat körbe-körbe járatjuk. Megvizsgáljuk érveinket pro és kontra. Sehogyan sem jutunk dűlőre magunkkal.

• Elváljak vagy ne? Szakítsak vagy ne?
• Menjek vagy maradjak?
• Alkalmazott legyek vagy vállalkozó?
• Otthon maradjak-e a gyerekkel vagy menjek dolgozni?

Több paraméteres kérdések, amikor számba kell venni több tényezőt is bonyolíthatják a döntést.

• Melyik iskolába menjen a gyerekem?
• Hogyan oldjam meg a magatehetetlen édesanyám gondozását?

Ezeknek a kérdéseknek a végiggondolása sokszor nem vezet eredményre.

Előfordul hogy hónapokig, akár évekig és benne ragadhatunk egy döntési szituációban.

Hogyan léphetünk rá az intuíció útjára? Egyáltalán miért jó ha intuitívan döntünk?

Az intuitív út követése mindig ugrás a semmibe. A legtöbb ember nem mer kockáztatni. Nem meri elhagyni a biztosat a bizonytalanért.

Az ilyen típusú döntés mindig jó döntés. Az ember ebben a különleges  éberségi tudatállapotban autopilot állapotba kerül. Tapasztalataitól független, új meglátások keletkeznek benne váratlanul.

Hogyan hozható elő hogy saját belső hangunkra hallgassunk?

A korábbi életkorok embere elvonulásokra járt, elvonult a pusztába gondolkodni.
A mai kor embere a cselekvés, az információözön csapdájában él. Nincs ideje magára, nincs ideje önmagával foglalkozni. Érzelmeit elfojt(hat)ja), nem figyel rá, hogy a történések milyen érzéseket keltenek benne. Nem hallja a belső hangját.

Sokszor csak annyi tudatosodik bennünk, hogy rosszul érezzük magunkat. A környezetet hibáztathatjuk.
A megoldást, a jó döntést, mindig az önmagunkkal  való szembenézés előzi meg. Feltétele az intuitív döntésnek a magány, a csend, az önmagunkkal való együttlét. Az intuitív döntés mindig ugrás bizonytalanba. Nem tudjuk hova ugrunk, mi lesz aztán. Elengedjük a biztosat és beengedjük a lehetőségeket.

Ügyfeleim rendszeresen számolnak be arról, hogy amikor döntöttek, elkezdik észrevenni a feléjük áramló lehetőségeket.

” Ha elindulsz a saját utadon, ki kell lépned a mások által jóváhagyott és képviselt ösvényről. Nem tudsz már belesimulni mások elvárásaiba, ami óhatatlanul felbosszantantja őket. Ha van erőd szembenézni azzal, aki vagy, akivé lettél, és azzal, akivé lehetnél, akkor lesz lehetőséged képviselni önmagad, új forgatókönyvet írni. Az új ösvény eltér a régitől, de még nem lehet látni, hogy merre vezet. Aki a saját útjára lép, az vállalja a másságot és vállalja a bizonytalanságot. Ez a bizonytalanság és megkerülhetetlenül része egy új útnak. Azt is mondhatnám hogy a bizonytalanság vállalása megspórolhatatlan része a változásnak.”

A beszélgetésen egy férfi elmesélte hogyan világosodott meg, a jutott végül döntésre.

Azt a tanácsot kapta hogy a döntése akkor fog megszületni, ha végig járja az El Camino-t. Hatalmas vívódás után, néhány nappal ezután döntésre jutott. Elindult. Megtette a közel 800 kilométeres utat és döntött. Nyilvánvalóan az önmagával való egyedüllét, szembenézés hozta meg a megoldást. A tanulsága az útjának az volt, hogy nem kell agyalni. Mi történik akkor, ha ezt lépem, mi akkor, ha azt, vagy esetleg amazt kellene mégis tennem?

Emberünk megtanulta a hosszú úton azt, hogy mindig csak a következő lépésére kell koncentrálni.

“A holnap csapda és illúzió, amely csak látszólag ment meg mától, és a legtöbbször sosem jön el. Mert lehet, hogy a holnap nem is létezik. Lehet, hogy a holnap csak a fejünkben él. A most az egyetlen biztos pont az életünkben. A nagy hullám most jött el hozzád, a lehetőség ma köszöntött be az életedbe… Minden készen áll hogy megsegítsen, felemeljen. Nem tudjuk, holnap mi lesz, minden lehetséges.

Lépj előre, légy bátor, ne mérlegelj. Nyisd ki a szíved, ugorj! Ma veled vagyok, a holnap már nem a miénk.”

Az idézetek Sárvári György: Intuitív út.Az  ugrás szabadsága könyvéből származnak.