Életem során megviseltek a döntéshelyzetek. De mindig csak addig okozott ez számomra problémát, amíg nem döntöttem. Sokszor rágódtam a döntés előtt, éjszakákat nem aludtam. Bizony olyan is volt, hogy halogattam a döntésem évekig.
Milyen tényezők segítenek a döntési folyamatban?
A különböző súlyú döntések meghatározzák mindennapjainkat, illetve életünk fordulópontjaihoz is kapcsolódhatnak.
- Mit vegyek fel? A sárgát ruhát válasszam, vagy a zöldet?
- Vigyek-e esernyőt?
- Popcornt egyek, vagy zöldségchipset?
- Ebbe az iskolába írassam a gyerekemet, vagy abba?
- Gyurihoz menjek feleségül, vagy Ádámhoz?
- Kilépjek-e a munkahelyemről, vagy maradjak?
Nem mindig tudunk dönteni, a döntést napról napra és hétről hétre is húzhatjuk, halaszthatjuk.
A klasszikus döntéselméletek szerint a döntést két dimenzió mentén vesszük számba. Milyen haszonnal jár számunkra, illetve milyen kárunk származhat belőle. (Érvek mellette, ellene). Milyen a döntés következtében bekövetkező esemény valószínűsége.
Nézzük a legegyszerűbb példa mentén:
Vigyek-e esernyőt?
Az esernyő nehéz, egyébként is ezer meg egy dolgot cipelek. Kinézek, sűrű sötét fellegek gyülekeznek az égen. Mivel megázni nem szeretetek és az eső bekövetkezésének valószínűségét 80-90 %-osnak ítélem, ezért bár nehéz csomagot fogok vinni, de megázni még kevésbé szeretek. Így viszek esernyőt. Ebben az egyszerű esetben 3 tényezőt vettünk figyelembe. A kényelem, az eső valószínűsége és annak figyelembevétele, hogy mennyire utálom, ha megázok.
A döntéseket legtöbbször érzelmek is kísérik. Ha érintettek vagyunk, nehezebb megítélnünk a helyzetet.
Érdemes olyan emberrel megvitatni pro- és kontraérveket, aki nem érintett az adott döntéshozatalban, nem befolyásolják a döntéshelyzetben lévő személlyel kapcsolatos érzelmek.
Bonyolultabb helyzetekben több szempont alapján kell döntenünk. Greg McKeown a következő módszert javasolja.
Írd le a szempontjaidat, csinálj fontossági sorrendet. A legfontosabb 3 szempont a minimumkritériumok. Ezek mindegyikének meg kell felelnie a megoldásnak, amiről döntünk.
Majd nézd meg a listád, válaszd ki, melyik az a 3, amelyik megfelel az ideális esetnek. Ezek a szélsőséges kritériumok.Ezek közül legalább kettőnek meg kell felelni.
Fontos, hogy minél konkrétabban fogalmazd meg a kritériumaidat. Tehát az nem jó, ha azt mondod egy álláslehetőség mérlegelésekor, hogy sokat keressek. Pontosan mennyi az annyi? Pl. Legalább 300 és 350 000 Ft-ot keressek, ez már megfelelőbb megfogalmazás.
A jó döntés szempontjai
Nézzünk példát:
Alternatív iskolába, vagy állami iskolába írassam-e be a gyerekemet?
Szempontok fontossági sorrendben:
- A gyerek jól érezze magát
- Legyen jó a tanító néni
- A saját tempója szerint tudjon tanulni
- A gyerek érezze magát biztonságban
- Kitűnő bizonyítványa legyen
- Könnyen találjon munkát
- Legyen ingyenes – pénzbe kerül, havi 50 000 a hozzájárulás
- Legyen legalább 2 óvodástársa, aki odamegy
- Jók legyenek az iskola továbbtanulási mutatói
- Tanulja meg iskolában a tananyagot, mert nem helyeslem, ha a gyermek túl van terhelve.
- Barátságos legyen az iskola belülről
5., 6. kritériumot még nem tudjuk értékelni, mert elvárásként jelentkezik, jelenleg nem tudjuk értékelni, a jövőben mutatkozik meg a döntésünk eredménye.
Minimum kritériumok, mindháromnak meg kell felelni: 1, 2, 3
Szélsőséges kritériumok (ideális eset), legalább 2 feltételnek kell megfelelni: 7, 8, 9, 10
A 3 feltételt, ha szükséges kiegészíthetjük, több eleművé tehetjük.
Nem utolsó sorban hallgassunk a megérzéseinkre. Ha az iménti példánkban az adott iskolába bemegyünk, nem érezzük jónak az iskola légkörét, bármilyen tudatos mérlegelést tegyünk félre és hallgassunk az ösztöneinkre. Ne válasszuk azt az iskolát!
Irodalom: Greg McKeown: Lényeglátás
Képek forrása: Pölcz Klaudia Photography; Pixabay.com
